2015. augusztus 31., hétfő




  Az Ajándék
(Avagy a film, amely mindenki számára meglepetés lesz)
Képtalálat a következőre: „az ajándék”

Az év thrillere,  ez a jelző fut át szerintem minden egyes néző fejében. Ugyanis kétségkívül zseniális. Olyan témát boncolgat, mely annyira ritka számban fordul ma már elő a filmvásznon, pedig olyan hétköznapi cselekedetek sorozataiból áll, melyeket magunkban feldolgozva, hogyha  belenézünk saját múltunkba, elfog minket a hátborzongatóság. 

A történet: Robyn és Simon beköltöznek egy új kertvárosi házba azzal a céllal, hogy újra kezdhessék életüket. Egyik nap, egy áruházban összefutnak egy első látszatra idegennel, Simon egyik régebbi iskolatársával: Gordon Mosley-val. A közös múlt pedig olyan történéseket hoz a hétköznapjaikba, hogy a végére már a titkok sem maradhatnak lakatolva.

A filmet jegyző, forgatókönyvíró és egyben egyik főszerepet is játszó Joel Edgerton nevét valamilyen formában biztosan hallani fogjuk az elkövetkezendő időkben. Ugyanis minden egyes feladatát könnyedén és profin megcsinálta. Rendezőként, olyan mintha erre született volna, a forgatókönyvet meg annyira hitelesen preferálta, hogy kész megkönnyebbülés volt látni, hogy még mindig lehet újat bemutatni. Frissen, könnyen mutatja be a kezdeteket ám, ahogy bonyodalmat  kap a film, az izgulás, a kérdések és az együttérzés felbolygatja a lelki világunkat. Nem horror, nem psziho, hanem egy vérbeli thriller. A tipikus egyszerűségtől való félelem, valamint a tény, hogy a múlt útjai sosem vesztik el jelentőségüket. Nagyszerűen használja a bizalom megkérdőjelezését, mely  egyébként olyannyira jelen van a filmben, hogy teljesen összezavarodsz. A végére nem tudod ki a jó és ki a gonosz, kinek kell szurkolni, az eleinte rossznak gondoltat sajnálgatod, a jót pedig szidod, szóval teljes zavar a film végére, melynek elhitetése példás. A zene fantasztikus és igazán lenyűgöző élmény, hogy a hangok befolyásolnak minket talán leginkább egyes jelenetekben. Habár csak három főkaraktert tudnék megemlíteni, az ő bemutatásuk rendkívül kidolgozott szóval a megismerésük miatt az egyikkel biztosan tudunk azonosulni.

Lássuk hát őket:
Jason Bateman rendkívüli meglepetés. Egy újabb, komolyabb arcát mutathatta meg, mely teljesen az ő fizikai arculatára vall, ezért tökéletes választás lett Simon szerepére. Minden egyes megmozdulása tartalmaz valami hazugságot, melyet a hitelesség csak fokoz. Megállja a filmbéli feladatainak teljesítését, ugyanis ha kell nevettet, ha kell idegesít, vagy akár sajnáltató érzést is kikönyörög belőlünk.
           

Képtalálat a következőre: „the gift”
 Rebecca Hall számomra egy új filmcsillag képében jelenik majd meg mostantól örökre, ha hallom a nevét, ugyanis ő veszi át a feszültség levezetését, melyet kiváló színészi játékával és együtt érző pillantásaival fenomenálisnak mondanék. Rendkívüli tehetség, aki kiállta a próbát, e igencsak nagy lélegzet vételű film kapcsán is.
          

Képtalálat a következőre: „the gift Rebecca hall”
 Na de lássuk a film atyját és észbontó "Golyós Gordo"-nkat, Joel Edgertont. Elsőrangú játéka utánozhatatlan, ugyanis hajmeresztően perfectál. Egyszerűen annyi érzést tud átadni, hogy az már parádés. A szerepe vérfagyasztó és közben érzelmes is, rendkívülien játsza el a kétszínű, sebezhető, elkeseredett "GLS ajándék futár szolgálatát" . A filmbéli szerepe tényleg elgondolkodtató, ugyanis ha elrontjuk egy ember életét valószínű, hogy habár próbálja újrakezdeni, ha a másik felet nem nagyon érdekli ez a fajta hozzáállás, akkor csak a bosszú maradt. És ezt kifogástalanul, átérezhetően eljátszotta.
  Képtalálat a következőre: „the gift joel edgerton”     
Képtalálat a következőre: „the gift joel edgerton”


 Összességiben ez egy sokatmondó, rendkívüli alkotás, melynek a tanulságát mindenki maga vonja le. Moziban elég erős komfortot ad, szóval szerintem ott érdemes megtekinteni. De előtte jobb ha elsimítjátok befejezetlen múltbéli szálaitokat....


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése